- Articolul discută despre un pasaj biblic din Ioan 8,1-11, unde Isus scrie în pământ în fața unei femei acuzate de adulter.
- Se subliniază absența acestui pasaj în cele mai vechi manuscrise, iar traducerea maghiară a Noului Testament îl marchează cu paranteze.
- Autorul contrazice opinia lui Szilárd Szalay, care afirmă că pasajul nu ar trebui explicat, menționând că reformatorii, inclusiv Calvin și Károli, l-au inclus în traduceri.
- Este probabil ca Isus să fi scris un verset din Levitic 20:10, care vorbește despre pedeapsa pentru adulter, trezind rușine în rândul celor prezenți.
- Articolul reflectă asupra conceptului de păcat și milă, subliniind necesitatea iertării și a recunoștinței pentru harul lui Dumnezeu, manifestat prin Isus Cristos.
- The article discusses a biblical passage from John 8:1-11, where Jesus writes in the dust in front of a woman accused of adultery.
- It highlights the absence of this passage in the oldest manuscripts, with the Hungarian New Translation marking it in parentheses.
- The author contradicts Szilárd Szalay’s view that the passage should not be explained, noting that reformers like Calvin and Károli included it in their translations.
- It is likely that Jesus wrote a verse from Leviticus 20:10 concerning the punishment for adultery, causing shame among the onlookers.
- The article reflects on the concepts of sin and grace, emphasizing the need for forgiveness and gratitude for God’s grace manifested through Jesus Christ.
- Az írás János 8,1-11 bibliai szakaszról szól, ahol Jézus a porba ír a házasságtöréssel vádolt nő előtt.
- Kiemeli a szakasz hiányát a legrégebbi kéziratokban, a magyar Újfordítás pedig zárójelbe tette.
- A szerző ellentmond Szalay Szilárd véleményének, miszerint ezt a szakaszt nem kellene magyarázni, és megjegyzi, hogy a reformátorok, például Kálvin és Károli, belefoglalták fordításaikba.
- Valószínű, hogy Jézus a Léviták 20:10-es versét írta, amely az házasságtörés büntetéséről szól, és szégyent okozott a jelenlévők között.
- A cikk a bűn és kegyelem fogalmaira reflektál, hangsúlyozva a bocsánat és a hálás szív fontosságát Isten kegyelme iránt, amely Jézus Krisztusban nyilvánult meg.
- Der Artikel behandelt einen biblischen Abschnitt aus Johannes 8,1-11, in dem Jesus im Staub schreibt, während eine Frau des Ehebruchs beschuldigt wird.
- Es wird auf die Abwesenheit dieses Abschnitts in den ältesten Manuskripten hingewiesen, wobei die ungarische Neufassung ihn in Klammern setzt.
- Der Autor widerspricht der Meinung von Szilárd Szalay, dass dieser Abschnitt nicht erklärt werden sollte, und weist darauf hin, dass Reformatoren wie Calvin und Károli ihn in ihre Übersetzungen aufgenommen haben.
- Es ist wahrscheinlich, dass Jesus einen Vers aus Levitikus 20:10 geschrieben hat, der die Strafe für Ehebruch behandelt und Scham unter den Anwesenden hervorruft.
- Der Artikel reflektiert über die Konzepte von Sünde und Gnade und betont die Notwendigkeit der Vergebung und der Dankbarkeit für die Gnade Gottes, die sich in Jesus Christus manifestiert.
Az Ige tudományos magyarázóit ugyanúgy kíváncsisággal tölti el, ahogy a hétköznapi bibliaolvasó embert, hogy mit írhatott a porba Jézus Krisztus, amikor elé vitték a házasságtörô asszonyt. (János 8,1-11) Még pikánsabbá teszi a történetet, hogy az egész igeszakasz nem található meg a legrégebbi fennmaradt kéziratokban. A magyar Újfordításban ezért van zárójelbe téve. Ellent kell azonban mondani a máskor oly megbízható magyarázó, Szalay Szilárd véleményének, miszerint éppen ezért nem is kell magyarázni ezt az igeszakaszt. Ugyan a reformátorok, így Kálvin János is megteszik és Károli Gáspár sem hagyja ki a fordításából. Ahogy az egész történet Szentírásként való elfogadását elismerjük, úgy következtethetünk arra, hogy mit is írt a porba Megváltónk. A törvény, amire a megkövezésre készülôdök hivatkozhatnak a Mózes 3. könyve 20. részének 10. versében található. Nagy a valószínûsége annak, hogy ezt a verset kezdhette el a porba róni az Úr. Mivel ez egy elég hosszú vers, inkább csak ennek a vége jelenhetett meg: “Halállal lakoljon a parázna férfi és a prarázna nô.” A nô megvan, de hol van a férfi? Ráadásul az ige vele kezdi; elsôként ô lakoljon halállal.
A körülállók ezt látva azonnal szégyennel telhettek el. Nemcsak azért, mert rájöhettek arra, hogy közülük mind vétett a törvény ellen, hanem mert ott állt közöttük az a férfi is, aki az adott bûnben részes volt. Esetleg többen lehettek, akik azért akarhatták a parázna nô halálát, nehogy kitudódjék vele folytatott bûnös kapcsolatuk. A többiek pedig mindent tudtak mindenrôl. Hiszen akkoriban olyan zárt közösségben éltek az emberek, hogy semmi nem volt titok a másik elôtt. Ahogy annak idején Ákán bûnbeesésekor, a sors Ákánra esett, mert elvett az elpusztításra szánt hadi zsákmányból. (Józsué 7,10-26) Ott sem csak Ákán vétkezett. Valószinüleg mindenki elvett a javakból. A sors bárkire eshetett volna. Igazságtalan volt Isten, mert megbüntette Ákánt? – Nem, mert a bûn halált érdemel. Ez olyan, mint a kegyelem. Mindannyian vétkezünk, ezért mindnyájan szükségünk van bocsánatra. Tulajdonképpen meg kellene halnunk, de Isten mégis megkönyörül rajtunk. Ez a kegyelem öltött testet Jézus Krisztusban. Mindig legyünk érte hálásak!
Drótos Árpád, református lelkipásztor, 2025. október 5., Manhattan
