- Sărbătorile religioase au o semnificație specială, amintind de evenimentele anterioare din istoria mântuirii, dar oferind și ocazia de a ne odihni și a ne adânci în Cuvânt.
- În capitolul 7 din Evanghelia lui Ioan, se subliniază o altă semnificație a sărbătorilor, având o conotație escatologică, indicând viitorul mântuirii.
- Crăciunul simbolizează întâlnirea viitoare cu Mântuitorul în cer, iar Paștele reprezintă împlinirea eliberării noastre din păcat în eternitate.
- Sărbătoarea Corturilor amintește de eliberarea din Egipt și necesitatea de a nu ne acomoda cu situația actuală, având o patrie eternă în ceruri.
- Mesia îi va conduce spre această patrie eternă, și deși acum este printre ei în secret, va împlini profețiile din Vechiul Testament prin jertfa Sa.
- Religious holidays hold special significance, reminding us of past events in salvation history while also providing opportunities for rest and immersion in the Word.
- In John 7, another significance of the holidays is emphasized, bearing an eschatological meaning that points towards the future of salvation.
- Christmas symbolizes the future meeting with the Savior in heaven, while Easter represents the fulfillment of our deliverance from sin in eternity.
- The Feast of Tabernacles recalls the deliverance from Egypt and the need to avoid complacency, reminding us that our true homeland is in heaven.
- The Messiah will lead them to this eternal homeland, and although He is currently among them in secret, He will fulfill the prophecies of the Old Testament through His sacrifice.
- A vallásos ünnepek különleges jelentőséggel bírnak, emlékeztetve minket a múltbeli üdvtörténeti eseményekre, miközben lehetőséget adnak a pihenésre és az Igében való elmélyülésre.
- János evangéliumának 7. fejezetében egy másik jelentősége is hangsúlyt kap, amely eszkatológiai értelmet hordoz, utalva a jövőbeli megváltásra.
- A karácsony a Mesterünk jövőbeli találkozóját szimbolizálja a mennyben, míg a húsvét a bűn alóli örök megszabadulásunk beteljesedését jelképezi.
- A lombsátrak ünnepe az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztet, hangsúlyozva, hogy nem szabad elernyednünk, mert igazi hazánk a mennyben van.
- A Messiás vezeti el őket erre az örök hazára, és bár most titokban jár közöttük, az ószövetségi proféciák beteljesítése által fogja megváltani őket.
- Religiöse Feste haben eine besondere Bedeutung, da sie uns an vergangene Ereignisse der Heilsgeschichte erinnern und gleichzeitig Gelegenheiten zur Ruhe und Vertiefung im Wort bieten.
- Im 7. Kapitel des Johannes-Evangeliums wird eine weitere Bedeutung der Feste hervorgehoben, die eine eschatologische Bedeutung hat und auf die Zukunft der Erlösung hinweist.
- Weihnachten symbolisiert das zukünftige Treffen mit dem Erlöser im Himmel, während Ostern die Vollendung unserer Befreiung von der Sünde in der Ewigkeit darstellt.
- Das Fest der Laubhütten erinnert an die Befreiung aus Ägypten und daran, dass wir uns nicht an den gegenwärtigen Zustand gewöhnen dürfen, da unsere wahre Heimat im Himmel ist.
- Der Messias wird sie zu dieser ewigen Heimat führen, und obwohl Er gegenwärtig heimlich unter ihnen weilt, wird Er die Prophezeiungen des Alten Testaments durch sein Opfer erfüllen.
Nagy vallásos ünnepeinknek van egy különleges jelentése. Legtöbbször azt gondoljuk ezekről az ünnepekről – egyébként helyesen –, hogy emlékeztetnek a már megtörtént nagy üdvtörténeti eseményekre, mint a testet öltésre, a megváltásra vagy a Szentlélek kitöltetésére; vagy pedig lehetőséget adnak a pihenésre és az Igében való elmélyülésre.
János evangélista művének 7. részében hívja fel a figyelmünket az ünnepek egy másik jelentőségére. Nagy ünnepeink előre mutatnak, teológiai nyelven eszkatológiai jelentéssel bírnak. Karácsony arra felé mutat, hogy egyszer majd újra, szemtől szemben, a mennyben, emberi testben láthatjuk meg a Szabadítót. Húsvét akkor válik megváltásunk kiteljesedésének ünnepévé, amikor az örökkévalóságban úgy élhetünk szabadon bűneinktől, hogy soha nem esünk azokba vissza. Pünkösd pedig úgy teljesedik be, hogy felhőtlen lesz a közösségünk egymással, ugyanúgy, mint a Szentháromság egy örök Istennel.
A János 7. elejének leírása szerint Jézus Krisztus titokban megy fel a lombsátrak ünnepére, amelyet akkor ősszel tartottak, a második betakarítást követően. A nép arra emlékezett, hogy az Egyiptomból való szabadulás után sátrakban laktak, mert még nem jutottak el az Ígéret földjére. Aztán később ezt minden évben meg kellett ismételniük, és ott kellett hagyniuk lakóházaik kényelmét: sátrakba költözni. Isten hazát adott a népének, de nem volt szabad elkényelmesedve arra gondolniuk, hogy állapotuk végleges. Igazi hazájuk máshol van, ahová igyekezniük kell, és amely végérvényes biztonságot és boldogságot nyújt nekik.
Ebbe az örök hazába az a Messiás vezeti el őket, aki most még titokban jár közöttük, mert nem jött el az ideje. Végig kell még mennie azokon az üdvtörténeti állomásokon, amelyeket az ószövetségi ünnepek előre jeleztek, és amelyek majd a kereszten, a nyitott síron és a Lélek kitöltetésén át értelmeződnek újra.
A lombsátrak ünnepének még nincs újszövetségi megfelelője. Egyszer majd lesz, de azt már talán az „új ég és az új föld” hozza el számunkra.
Drótos Árpád, református lelkipásztor, 2025. június 29., Manhattan
