- Articolul discută despre modul în care Isus Hristos a folosit tradițiile pentru a-și transmite mesajul, în special promisiunea ‘apei vii’.
- Se menționează că Isus se afla la sărbătoarea corturilor din Ierusalim, când a făcut referire la acest concept, legat de sacrificiile de foc prescrise de Moise.
- Deși Moise a ordonat doar sacrificii de foc, poporul era dornic să anticipeze bucuria epocii mesianice, asociind sacrificiile de apă cu această celebrare.
- Isus a profitat de ocazie pentru a-și afirma natura mesianică oferind ‘apă vie’ participanților la sărbătoare.
- Traditiile trebuie să fie în acord cu Cuvântul lui Dumnezeu și să întărească credința în Cuvântul întrupat.
- The article discusses how Jesus Christ utilized traditions to convey His message, particularly the promise of ‘living water.’
- It mentions that Jesus was in Jerusalem during the Feast of Tabernacles when He referred to this concept, related to the fire sacrifices prescribed by Moses.
- Although Moses commanded only fire sacrifices, the people longed to anticipate the joy of the messianic age, associating water sacrifices with this celebration.
- Jesus took the opportunity to affirm His messianic nature by offering ‘living water’ to those attending the feast.
- Traditions must align with the Word of God and strengthen faith in the incarnate Word.
- A cikk arról szól, hogyan használta Jézus Krisztus a hagyományokat üzenetének közvetítésére, különösen az ‘élő víz’ ígéretét.
- Megemlíti, hogy Jézus a lombsátrak ünnepén tartózkodott Jeruzsálemben, amikor erre a fogalomra utalt, a Mózes által előírt tűzáldozatokkal összefüggésben.
- Bár Mózes csak tűzáldozatokat parancsolt, a nép vágyott a messiási kor örömére, így a vízáldozatokat is összekapcsolták ezzel az ünneppel.
- Jézus megragadta az alkalmat, hogy megmutassa messiási természetét, amikor ‘élő vizet’ kínált az ünneplőknek.
- A hagyományoknak összhangban kell lenniük Isten Igéjével, és erősíteniük kell a testet öltött Igébe vetett hitünket.
- Der Artikel diskutiert, wie Jesus Christus Traditionen nutzte, um seine Botschaft zu übermitteln, insbesondere das Versprechen des ‘lebendigen Wassers’.
- Es wird erwähnt, dass Jesus während des Laubhüttenfestes in Jerusalem war, als er sich auf dieses Konzept bezog, das mit den von Mose vorgeschriebenen Feueropfern verbunden ist.
- Obwohl Mose nur Feueropfer befahl, sehnte sich das Volk danach, die Freude der messianischen Zeit zu antizipieren und verband Wasseropfer mit diesem Fest.
- Jesus nutzte die Gelegenheit, um seine messianische Natur zu bekräftigen, indem er den Festteilnehmern ‘lebendiges Wasser’ anbot.
- Traditionen müssen im Einklang mit dem Wort Gottes stehen und den Glauben an das Fleisch gewordene Wort stärken.
A Szentírást olvasó számára közismert Jézus Krisztus hagyományokkal szembeni ellenszenve. Megtörtént azonban, amikor az Úr felhasználta a Törvényhez ragasztott hagyományozást a saját üzenetének átadására. Errôl tanúskodik az “élô víz” ígérete. (János 7,31-39) Az Ige szerint a Megváltó a lombsátrak ünnepén tartózkodik Jeruzsálemben. Mózes parancsait követve ezen az ünnepen tûzáldozatot kellett bemutatni. (3 Mózes 23,36) János evangélista nem ír errôl, de arról sem, hogy a tûzáltozat mellett vízáldozatot is bemutattak az ünnepen. Ez a körülmény ad alkalmat Jézus Krisztusnak arra, hogy az “élô vízrôl” beszéljen. A korabeli vallásos tanítók addig kutattak a Szentírásban, amig rábukkantak egy ézsaiási próféciára, amely nyilvánvalóan a messiási kort idézi: “Örvendezve fogtok vizet meríteni a szabadulás forrásából.” (Ézsaiás 12,3) Mivel pedig a lombsátrak ünnepe nemcsak arra emléketetett, hogy Izrael sátrakban lakott az Egyiptomból való szabadulás után, hanem betakarítási ünnep is volt, ezért örvendezéssel párosult.
Mózes ugyan csak azt parancsolta, hogy tûzáldozatot mutassanak be, de annyira vágyakoztak az után az igazi, nagy szabadítás után, amit az egyiptomi szabadítás vetített elôre, hogy megelôlegezték a messiási korszak vízmerítéssel összekapcsolt örvendezését. Így lett a tradició része a tûzáldozattal együtt a vízáldozat is. Jézus Krisztus jól látja meg az alkalmat, hogy a maga messiási voltát bizonyítsa azzal, hogy “élô vizet” kínál az ünnepre érkezôk számára. Isten Igéje csak tûzáldozatot írt elô, azonban a bûnökbôl és a halálból való szabadítás megsejtett megvalósulása vízáldozatot iktat be. Ez alkalommal a hagyomány elôsegítette a Szabadító felismerését. Nem olyan alantas célokat szolgált, hogy az ember kibújhasson Isten Törvényeinek teljesítése alól, ahogy arra például a tisztaságról szóló tanítás figyelmeztet. (Máté 15,1-9) Vigyázzunk tehát hagyományainkkal! Csak az jó közülük, amely összhangban van Isten Igéjével és fôként az Isten testett öltött Igéjébe vetett hitünket erôsíti.
Drótos Árpád, református lelkipásztor, 2025. szeptember 7., Manhattan
