- Articolul subliniază importanța relației omului cu Dumnezeu pentru a duce o viață împlinită.
- Isus Hristos avertizează că nu trebuie să ne concentrăm doar pe bunurile materiale, ci pe cele care duc la viața veșnică.
- Conceptul de ‘pâine’ este folosit ca simbol al mântuirii și al legăturii cu Hristos.
- Se discută despre ‘Fiul Omului’, figura divină menționată în profețiile biblice, care aduce mântuirea prin sacrificiul său.
- Articolul încurajează cititorii să își restructureze săptămâna în jurul glorificării lui Dumnezeu, având în vedere că prezența Sa constantă este esențială.
- The article emphasizes the importance of the relationship between humans and God for living a fulfilled life.
- Jesus Christ warns that we should not focus solely on material possessions, but on those that lead to eternal life.
- The concept of ‘bread’ is used as a symbol of salvation and connection with Christ.
- It discusses the ‘Son of Man,’ the divine figure mentioned in biblical prophecies, who brings salvation through His sacrifice.
- The article encourages readers to restructure their week around glorifying God, emphasizing that His constant presence is essential.
- A cikk hangsúlyozza az ember és Isten közötti kapcsolat fontosságát a teljes élet megéléséhez.
- Jézus Krisztus figyelmeztet arra, hogy nem szabad csupán a földi javakra összpontosítanunk, hanem azokra, amelyek az örök életre vezetnek.
- A ‘kenyér’ fogalma szimbólumként jelenik meg, amely a megváltásra és Krisztussal való kapcsolatra utal.
- Megvitatja az ‘Emberfiát’, a bibliai próféciákban említett isteni alakot, aki áldozata révén hozza el a megváltást.
- A cikk arra ösztönzi az olvasókat, hogy alakítsák át hetüket Isten dicsőítése köré, hangsúlyozva, hogy az Ő folyamatos jelenléte alapvető fontosságú.
- Der Artikel betont die Bedeutung der Beziehung zwischen Menschen und Gott für ein erfülltes Leben.
- Jesus Christus warnt davor, sich nur auf materielle Besitztümer zu konzentrieren, sondern auf die, die zum ewigen Leben führen.
- Das Konzept ‘Brot’ wird als Symbol für Erlösung und die Verbindung zu Christus verwendet.
- Es wird über den ‘Sohn des Menschen’ gesprochen, die göttliche Figur, die in biblischen Prophezeiungen erwähnt wird und die Erlösung durch sein Opfer bringt.
- Der Artikel ermutigt die Leser, ihre Woche um die Verherrlichung Gottes zu strukturieren und betont, dass Seine ständige Gegenwart entscheidend ist.
Az embert az különbözteti meg minden más teremtménytôl, hogy a sorsa Istennel van összekötve. Csak úgy élhetünk teljes életet, ha azt teremtônkkel és gondviselônkkel szoros és állandó kapcsolatban éljük meg. Nagy kísértés ugyan, hogy leragadjunk a földi javaknál, legyenek bár azok a legfenköltebbek is, túlmutatva a megélhetésen, amely nagyon sokakat fogságában tart. Erre figyelmeztet Jézus Krisztus, amikor azt mondja: “Ne azért az eledelért fáradozzatok, amely elvész, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, melyet az Emberfia ad majd nektek, mert ôt pecsétjével igazolta az Isten.” (János 6,27) A kenyér nyílvánvalóan jelkép, ahogy az úrvacsorában az a jel, amely a jelzett dologra, az üdvösségre utal. A kenyér, a megélhetés tehát túlmutat önmagán, az örök életre. Isten pecsétje pedig azt hivatott megpecsételni, hogy minden attól függ, hogyan viszonyulunk az Emberfiához, azaz Jézus Krisztushoz.
Az Emberfia az a dánieli próféciából ismert mennyei alak, aki az “öregkorú” mellett foglal helyet egy égi trónuson. (Dániel 7,9-14) A legfôbb jóra csak úgy juthatunk el, hogy ez az Emberfia odaadja az életét értünk és feltámad; elszenvedve a bûneink miatti büntetést és gyôzedelmeskedve az utolsó ellenség, a halál felett. Úgy tûnik, mintha “summum bonum”, a legfôbb jó az üdvösség lenne, pedig ez túlmutat önmagán márcsak azért is, mert nem mindenki fog üdvözülni. Lesznek, akik elkárhoznak. Azokkal nem érne célba az isteni terv? Amit Isten egyszer kigondolt, az nem lehet, hogy ne teljesüljön be. Furcsán hangzik talán, de arra következtethetünk, hogy a kárhozat ugyanúgy Isten dicsôségét szolgálja, mint az üdvösség. Tegyünk egy próbát! Alakítsuk úgy az elôttünk álló hetet, hogy keressük abban mindig Isten nagyobb dicsôségét! Meglátjuk, elengedhetetlenül Isten állandó jelenlétében kell élnünk perceinket. Ha pedig így cselekszünk, átértékelôdik körülöttünk és bennünk minden, ami gyökeres változásokat, áldásokat és csodákat eredményez.
Nt. Drótos Árpád, református lelkipásztor, 2025. január 19., Manhattan
